Etikai eljárás indulhat annak a gyulai bírónőnek az ügyében, aki a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatására irányuló keresetet elutasító határozatának indoklásában a „cigánybűnözés” kifejezést használta. Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke az MTI érdeklődésére beszélt arról is, hogy most zajlik az etikai kódex megújítása. Elmondta: több civil szervezet kezdeményezett etikai eljárást a gyulai bírónő ellen, de ennek megindítására csak bírónak van lehetősége, és napokon belül eldől, hogy erre sor kerül-e.
Kérdésre válaszolva a Magyar Bírói Egyesület vezetője, a Pécsi Ítélőtábla elnöke hozzátette: felvethet etikai kérdéseket az eset, elsősorban abban a vonatkozásban, hogy egy bíró az ítéletben mennyire fogalmazhatja meg személyes véleményét. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy csak etikai vonatkozásokkal foglalkozhatnak, sem az eredeti bírósági eljárás érdemi kérdéseiről, sem az esetleges alapjogsértésekről nem foglalhatnak állást az etikai eljárásban.
„Cigánybűnözés” az ítéletben
A Gyulai Törvényszék március 24-én hozott, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatására irányuló keresetet elutasító határozatának indoklásában Mucsi Erika tanácsvezető bíró többi között azt fejtegette: „nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos (...), az átfedések alapot adnak az anomáliák »cigánybűnözésként« való megfogalmazására”. Ezután több politikai párt és jogvédő szervezet tiltakozott a fenti megfogalmazások ellen.
Jön az új etikai kódex
Makai Lajos a bírói etikai kódex jelenleg tartó megújításával kapcsolatban felidézte, hogy az egyesület 2005-ben fogadta el az első magyar bírói etikai kódexet. Akkor létrejött az Országos Bírói Etikai Tanács, amely a hozzá forduló bírók által felvetett, kifogásolható bírói magatartásokról nyilvánít véleményt határozat formájában. Azóta 21 ilyen határozat született. A bírák jogállásáról szóló törvény szerint fegyelmi eljárást vonhat maga után, fegyelmi vétséget valósíthat meg minden olyan magatartás, amely a hivatás méltóságát, tekintélyét sérti. Ettől meg kell különböztetni azokat a nem fegyelmi eljárásra tartozó, de mégis szóvá tehető jelenségeket, amelyek etikai problémákat vethetnek fel – fűzte hozzá Makai Lajos.